A sziget

Ebben a mesében a Szeretetről lesz szó, ami lehet szülő – gyermek, de akár más fajta szeretet is. Az Idő múlásával megértjük a másik embert, vagy saját magunkat is egy egy szituációban. S rájövünk, hogy az életben a szeretet a legfontosabb. Ha szeretet vesz körül bennünket, minden megszínesedik, s a problémák eltörpülnek, megoldhatóvá válnak. <3

Egy mese mindig alkalmas mély beszélgetésre. Olvassátok együtt gyermekeddel a mesét, beszéljétek meg, kinek mit mondott, mi volt a lényege, ki hogyan értette a benne elhangzottakat. Meglepő dolgokat, érdekes gondolatokat tudhatsz meg a gyermekedről, egy egyszerű mese kapcsán. 🙂 

 

 
A sziget

 
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott. 
A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. 
A szeretet megszólította:
– Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
– Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra! 
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
– Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
– Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! – Válaszolt a Büszkeség, – itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
– Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
– Oh Szeretet !- mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
– Gyere Szeretet, én elviszlek téged!
Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
– Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
– Az Idő volt- mondta a Tudás.
– Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő?
A Tudás válaszolt: – Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben Szeretet!
Forrás: www.staff.u-szeged.hu/~csiszi/szemelyes/tortenet/tortenet.htm

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × öt =